Marmolada a Dolomitok csúcsa
Ha unod az ipari turizmust!
A Dolomitok az Alpok-hegyvonulat része, legmagasabb csúcsa a Marmolada, 3343 méter magasan uralkodik a táj felett. Fizikailag könnyen mászható hegy, bár van pár nehézség.
- Itt található a Marmolada-gleccser, a Dolomitok egyetlen igazi gleccsere, szigorúan kötélpartikban lehet csak mászni, mivel a repedések veszélyt jelentenek. Ha valaki beleesik, a kötél az egyetlen remény. Korán kell indulni, míg kemény a hó, stabil lépésbiztonságot nyújtva. Előfordult, hogy a hirtelen fellazuló, az alsó jégrétegen felolvadt hóban lehetetlen volt a közlekedés, ekkor köteleken leereszkedve lehetett csak lejutni.
- Az időjárás szeszélyes. Júliusban tombol a nyár, meleg van, de a csúcsrégióban még a tél uralkodik, -2, -4 fok, csípős szél. Könnyen bejöhet egy felhő és akkor nehéz tájákozódni, vagy simán a vihar tol le a hegyről.
A kaland délután kezdődik. A Fedaia-tótól egy érdekes szerkentyűvel jutunk fel a menedékházig. Itt a helyiek felvonónak hívják, mi egy repülő bevásárlókosárnak.
Ezután fontos biztonsági oktatás következik, gyakorolni kell a gleccserjárást, főképpen mi a teendő, ha kicsúszik az ember a havon. Ez komoly dolog, de pár csúszás után az emberből kibújuk óvodás énje...
Ezután nagy izgalomban tölti az ember az éjszakát a menedékházban, alig várja, hogy reggel legyen és nekiugorjon a Marmoládának.
Kialakulnak a kötélpartik, aztán irány a gleccser. Itt húzódott az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország határa, az első világháborúban többek között magyar katonák is harcoltak a hegyen. A gleccser visszavonulásával sok tárgyi emlék, emberi maradvány kerül elő a jég alól...
"Így történt, hogy reggel 9 órakor elértük a Marmolada gleccserét s én szelíden tűrtem, hogy a fiúk rám bogozzák a kötelet. Szolidaritásból ők sem csatolták fel a hágóvasat, így egyenlő eséllyel vágtunk neki a a hóvilágnak: sötét pápaszemem és szöges bakancsom nekem is volt, hozzá még szöges botom is (mint kulturistához illik), csak Kisember büszkélkedett elől a jégcsákányával." Benedek István - Csavargás az Alpokban
A gleccser elég meredek ahhoz, hogy könnyen elérjük az üzemi hőmérsékletet, bónuszként vár még ránk egy ferráta szakasz is, hogy ne unatkozzunk. Aztán végre megérkezik a csúcs is, itt már kicsit felhős, kicsit télies idő volt, kilátás néha egy pillanatra. Ha nincs nálad kempingszék, mire jó egy csúcskereszt?
Mint tudjuk, a hegymászásban a csúcs még csak félút, le is kell jutni biztonságban. A lefelé vezető út olyan, mint egy gyorsított évszakváltás. Elindul az ember le januárban, aztán február, március olvad a hó, jön a szikla felszín, május, június, és lent a völgyben már vár a nyár!
Vágysz egy kis kalandra? Most megvalósítható!
Fotók: Balogh Dániel, Stenszky János
