Korzika sokak számára ismerősen cseng, hallotta már ezt a nevet. Mediterrán világ, gyönyörű tengerpart, de ami sokak számára meglepetés az, hogy a szigeten hatalmas hegyek vannak, amiket mély szurdokvölgyek barázdálnak, a sziklák között nehezen vernek gyökeret a hatalmas termetű lariccio fenyők. Ilyen a korzikai nép is, erős, ellenálló és büszke.

Várj!!! Van videó is. Ha nem szeretsz olvasni, de érdekel a téma itt találsz nagyon jó videót. Ja, itt is van... És, ha mizantróp vagy? Neked is van videó. 

Kis játék a számokkal: évente 2-3 millió turista látogat el a szigetre, ők is főleg július-augusztusban, ami ezért furcsa, mivel a szigeten 322 121 fő él, azaz a nyári időszakban 10-szer annyi turista van Korzikán, mint helyi lakos. A szigetre komppal érkezik a turisták zöme, mi is így tesszük. 

Hajónk az olasz kikötőből, Livornóból érkezik meg a szigetre, Bastia városába. A jól ismert Napóleon a szigeten született, ő mondta anno, hogy az illatáról ráismer a szigetre. A fő növényzet az úgynevezett macchia, ami illatos bozótos tulajdonképpen mirtusz, levendula, rozmaring, fenyő és még ezernyi illóolajban gazdag növény alkotja.

Bastia, a "Bástya" a sziget kettes számú közigazgatási központja. Évszázadokon keresztül Genova birtokolta a szigetet, itt egy erődítményt emeltek, erről kapta nevét a város. Igazi mediterrán jellegű város, ahol van tengerparti sétány, nagy kereskedelmi és egy kicsi, romantikusan szagló kikötő, sikátorok, bájosan lepukkant emeletes házak. De nem lenne ez Korzika, ha nem lenne itt egy monumentális Napóleon szobor által uralt olasz tipusú tér, valamint egy tengeralattjáró kapitányi hídja a téren.

Dehát az igazi Korzika nem a tengerparti sávon található, ahol a megszálló pisaiak, genovaiak, franciák diktáltak, hanem a belső területeken. Sziklák, szúrós macchia, erődszerű házak, és hatalmas fenyők között dobog a korzikai szív. A korzok régóta vívják függetlenségi harcukat, ennek központja Corte, a sziget belsejének egyetlen jelentős települése. Itt fut össze a sziget két fenséges folyóvölgye a Restonica és a Tavignanu, innen indultak a függetlenségi mozgalmak. 

A Tavignanu hatalmas, lekerekített gránitsziklái között csobog a folyó, néhol vízesésekkel, néhol mély medencékkel várva az enyhülést kereső utazót. A kinti hőmérséklet 30-35 fok, a folyóban maximum 20. Enyhülést jelent a víz egy túra után, de pár méter úszás után jól esik kifeküdni egy lekerekített, meleg sziklára.  Akiben tombol az adrenalin, 10 méteres sziklákról ugrálhat, vagy 80 méteres vízesésekben zuhanyozhat, a mi szóhasználatunkkal, űzheti az új sportot, a "patakbetyárkodást". 

A hatalmas, kétezer méter feletti hegyek csábítanak a túrázásra. Kietlen tájak, az ország háromnegyede nemzeti park, emberrel szinte alig találkozunk, ide menekültek a helyi vendetta által gyilkosságra kényszerített férfiak, akik sokszor itt élték le életüket. Hihetetlen ez egy apró szigeten, de ez is bizonyítja, mennyire vad itt az élet.

A sziget egy hatalmas hegy a tengerben, ergó van tengerpartja is, de még milyen. A déli rész fővárosa Bonifaciu, ahol hatalmas mészkősziklák szakadnak a tengerbe függőlegesen, és egy jól védhető kikötő öbölnek köszönhetően évszazadokon keresztül virágzó város áll. Meddig? Amíg a tenger romboló ereje engedi, ide gondolom már nem miinden cég köt lakásbiztosítást a fecskefészekszerűen tapadó lakásokra.

Aki hajlamos az epilepsziára, most ne nézze tovább a képeket, felkavaró vizuális élmények következnek!!!!

Nem is tudok mit írni ide, gyönyörű a tenger, homok, szikla, macchia, minden van. 

 Lehet ezt még überelni? Megpróbálom; ezekre a helyekre el lehet jutni okosan, ahol kényelmes faházakban megszállva, minden felsorolt élményt át lehet élni. Ha a faház már túl kultúrkörnyezet, akkor így is lehet! 

 Fotók: Szabó Szilveszter, Korzika szakértő 20 év alatt 40+ Korzika csoportos út. Igen, ez gombócból is sok....